~ 3. fejezet ~

Sziasztok!:D Itt is lenne a 3. fejezet:$:3 Van benne egy kis +18, de hát ilyen is kell:$$ Remélem tetszik, ha igen akkor írjátok le komiban*-* A következő szintén 3komi után jön:33 jó olvasást:)♥

Délután kicsit összepakoltam a szobámba, majd leültem a nappaliba a laptopom társaságában, és felmentem facebookra meg twittere. Mikor azt is meguntam úgy döntöttem inkább tv-zek. Pár perc múlva valaki csöngetett. Feltápászkodtam a kanapéról, majd kinyitottam az ajtót, és Harry állt velem szemben.
- Hát te mit akarsz már megint? - kérdeztem nem túl kedvesen, de Harryt ez nem zavarta. Mosolyogva bentebb sétált, majd ledobta magát a kanapéra.
- Oké látom otthon érzed magad - jegyeztem meg.
- Aha - mondta. Amúgy gondoltam unatkozol, hogy egyedül vagy, így hát átjöttem.
- Miért van olyan érzésem, hogy ezt Roxytól tudod? - néztem rá gyanakodva.
- Mert tőle tudom - mondta egyszerűen. Na mit csináljunk? - húzogatta a szemöldökét.
- Te haza mész, én meg el leszek egyedül is - hangsúlyoztam ki az egyedül szót.
- Na most miért vagy ilyen ellenséges? - görbítette le az ajkát. Inkább játsszunk valamit - ajánlotta.
- És mégis mit? - kérdeztem.
- Kérdezz-felelek? - vigyorgott.
- Mára épp elegem volt a kérdésekből - sóhajtottam.
- Nem baj. A szabályok: Aki nem mond igazat levesz egy ruhadarabot - mosolygott pimaszul.
- Nem lehetne inkább inni? - kérdeztem.
- Öhm..várjunk csak átgondolom..NEM - mondta.
- Fuu. De izé vagy már..de oké - egyeztem végül bele. Én kezdek - jelentettem ki. Harry csak bólintott.
- Szóval hány barátnőd volt eddig? - kérdeztem.
- Ööö.. - gondolkozott. Ez így nem ér, mert nem számoltam őket - mondta.
- Akkor vedd le a pólód - nevettem.
- Erre vártál mi? - kérdezte, miközben ledobta a pólóját. Azta..vannak ám kockái.
- Ja persze - mondtam unottan, Harry csak vigyorgott rajtam.
- Na akkor. Lefeküdnél velem? - kérdezte nyugodtan, de én a kérdés hallatán majdnem kiköptem a vízet, amit éppen ittam.
- Ez milyen kérdés már? - háborodtam fel.
- Ez ilyen - nevetett.
- Hát...talán - mondtam bizonytalanul.
- Igen vagy nem?
- Nem vagyok hajlandó válaszolni - fontam össze magam előtt a karjaimat.
- Akkor..tudod mi a dolgod - kacsintott.
- Tőlem, nem vagyok szégyenlős - mondtam, majd levettem a trikót ami rajtam volt. De azért ne bámulj ennyire - céloztam arra, hogy Harry kicsit túlságosan is megnézett.
..............
Egy csomó ideig játszottunk, és odáig jutottunk, hogy fehérneműben ültünk egymással szemben.
- Hallod inkább elfogadom a válaszod, de nem vedd le a boxered - takartam el a szemem.
- Nem veszem le, ha kapok egy csókot - mondta teljesen komolyan.
- Megőrültél? Nem foglak lesmárolni - mondtam majd felálltam és elindultam az emeltre, de Harry utánam jött, és egyenesen követett be a szobámba.
- Jól gondold meg - fenyegetőzött, majd közelebb jött hozzám. Hátráltam volna, de aztán szembesültem vele, hogy csak a fal van mögöttem. Ajkaival egyre közelített, majd kicsit megnyalta a szám szélét, ami által bebocsájtást kért a számba. Hosszú percekig csókoloztunk, majd ledöntött az ágyra és ott folytattuk.
Harry kicsit lentebb csúszott rajtam, majd a hasamat hintette be apró csókokkal, és ezzel apró nyögésre késztetett.
- Biztos, hogy akarod? - állt meg egy percre, majd felnézett rám.
- Biztos - mosolyotam, majd Harry lehámozta rólam a fehérneműket és tovább folytatta amit elkezdett.
Aztán fordult a helyzet és én kerültem felülre, majd viszonoztam az előbbi kényeztetéseket.
Mindketten bevoltunk indulva, így tovább nem bírtunk várni, Harry magára húzott és belém helyezte a férfiasságát. Először lassabban csinálta, majd egyre gyorsabb tempóra váltott. A gyönyör hullámai hamar utol értek, és utánam nemsokára Harry is elélvezett. Végül adott hosszú csókot, majd kiterültünk egymás mellett.
- Ez..csodás volt - mondtam kifáradva.
- De csak mert egy csodálatos lánnyal voltam - mosolygott, majd közelebb húzott magához. Harry tényleg jó pasi meg minden, de nem akartam, hogy félre értse a dolgot. Én most nem szerettem volna egy kapcsolatot, ezért kiszabadultam a kezei közül.
- Elmegyek tusolni - mondtam, majd kerestem egy törölközőt, és elindultam a fürdőbe.
- És én? - kiabált utánam.
- Elöszőr is öltözz fel, mert Roxy bármikor haza jöhet, másodszor pedig menj ki a szobámból.
- Látom visszatért az eredeti Hannah - gúnyolódott.
- Haha. Na menjél szépen le a nappaliba. Van tv, meg laptop. Foglald el magad - mondtam, majd elmentem tusolni. Mikor 30 perc múlva kiléptem finom illatok ütötték meg az orrom. A konyha felé vettem az irányt és láttam, hogy Harry készített vacsorát.
- Készülsz megölni? - kötözködtem vele egy kicsit.
- Erre inkább nem mondok semmit - forgatta a szemét.
- Jéé, volt itthon sajt? - kérdeztem ugyanis Harry sajtos tésztát csinált.
- Látszik, hogy Roxy szokott vásárolni - gúnyolódott.
- Haha. Nagyon vicces. Inkább együnk - ajánlottam, majd leültünk vacsizni.
- És desszert nincs? - kérdeztem mikor végeztünk az evéssel.
- Azt már megkaptad - kacsintott.
- De én most valami ehetőre gondoltam - mondtam Harrynek.
- Várj meg a nappaliba - mondta, majd szabályosan kitolt a konyhaajtón.
Hát nem mondom azért megtudnám szokni az ilyen estéket..és még vacsorát is készített. Ahogy Harry mondta leültem a nappaliba, majd nemsokára ő is megérkezett egy tányér eperrel a kezében és mellé volt egy kis tálban csokiszósz is. Harry belemártott egy szamócát a csokiba, majd megpróbált eteni több-kevesebb sikerrel, így lecsöpögtette a mellkasom.
 - Mondták már, hogy béna vagy? - röhögtem ki. Kicsit sem érdekelte, közelebb hajolt és lenyalta. Ezután a nyakamat kezdte csókolgatni.
- Ott nem is vagyok csokis - mondtam.
- Az nem baj - vigyorgott, majd hátra döntött a kanapén és rám mászott. Hosszas csókolózásba kezdtünk. Kezeivel beférközött a pólóm alá, és kezdte levenni rólam, mikor(...)

~ 2. fejezet ~

Hellobello!:33 Meghoztam a 2. fejezetet:$:DD Remélem tetszik..ha igen akkor írj kommentet, mert a kövi 3komi után jön:)):33 jó olvasást:))♥

Aztán láttam, hogy egy autó közeledik, és igen végre megjött Louis.
- Most már kiszállunk végre? - néztem Harryre.
- Ja persze - bólintott, majd kinyitotta a zárat, és kiszálltunk az autóból.
- Végre. Levegő - mondtam, majd elindultam haza.
- Héé. Nem mondtam, hogy elmehetsz - szólt utánam Harry.
- Nem kértem engedélyt - kacsintottam, majd elköszöntem tőlük, és hogy mit csináltak, meg hogy hogy jutottak haza az már nem az én problémám.

Másnap reggel 9kor keltem, majd levonszoltam magam a lépcsőn. Roxy még nagyban aludt, mivel egész éjszaka tanult a közelgő vizsgáira. Csináltam magamnak egy kávét, és leültem vele a kanapéra, majd bekapcsoltam a tévét. Semmi érdekes nem ment, így a zenecsatornán hagytam, de akkor épp a LWWY kezdődött.
- Na nemár - gondoltam magamban, majd  inkább kikapcsoltam.
Nemsokára Roxy is felkelt, majd együtt megreggeliztünk.
- És mit csinálunk ma? - kérdezte miközben harapott egyet a sonkás szendvicséből.
- Húú nekem mennem kell egy interjúra. A tegnapi bemutatóval kapcsolatban kérdezgetnek. Jön még 2 lány rajtam kivűl - magyaráztam.
- És kitalálom..én viszlek el - mondta unottan.
- Olyasmi - vigyorogtam idétlenül.
- Rendben, utána majd egy Starbucks? - ajánlotta.
- Benne vagyok - kacsintottam.
- Amúgy tegnap hogy is jutottál haza? Erről még nem meséltél - húzogatta a szemöldökét.
- Hosszú - legyintettem.
- Van időm - mondta.
- Harry Styles hozott haza. Vagyis hozott volna, de mivel elfelejtett tankolni az a hülye leállt a kocsi. Aztán végül haza sétáltam miután megérkezett Louis - meséltem unottan.
- Harry? Louis? Nem a 1D-s fiúk? - kérdezte izgatottan Roxy.
- De ők - válaszoltam.
- Na nemááááár. Komolyan Harry Styles hozott haza? Úgye tudott, hogy az a pasi egy..? - itt fébe szakítottam.
- Egy egoista, beképzelt..meg még sorolhatnám - forgattam a szemeim.
- Nem! Kurva jó pasi. Ezt ne mond el Jakenek - pirult el.
- Nyugi. Úgy ismersz? Amúgy.. beismerem..nem rossz - mosolyogtam. Egy éjszakára - tettem hozzá.
- Ne csináld már! Akkor legalább két éjszaka - nevettet.
- Igazad van - mondtam, majd végeztünk az evéssel, és felmentünk átöltözni meg sminkelni, stb.

[...]

Pontban 1kor már ott is voltunk a tv studiónál. 2kor kezdődött az ez egész dolog, addig Roxyval meg a másik két lánnyal beszélgettünk a folyosón. Egyszer csak oldalra pillantottam és kit látnak szemeim?!
- Roxy. Gyere - súgtam a barátnőmnek, majd félre húztam a többiektől.
- Mivan már? - kérdezte unottan.
- Nézd! - mondtam, majd balra mutattam..erre ő jobbra nézett. Nem oda te hülye! Arra - fordítottam el a fejét.
- Úúh bazdmeg. Élőben még jobb pasi - ájuldozott Roxy. Amúgy miért bújkálunk előle? - kérdezte értetlenül.
- Mert..öhm. Hát.. mert nincs kedvem vele találkozni - mondtam.
- Aha. Hát akkor késő - célzott arra, hogy Harry pont felénk tartott.
- Hello - lépett oda mellénk Harold.
- Szia - köszöntem unottan.
- Ohh szia - köszönt Roxy, majd Harry fülébe súgott valamit amin jót nevettek, majd ott hagyott engem kettesben..vele.
- Mi olyan vicces? - kérdeztem szúrós szemekkel.
- Szóval tetszem neked? - kérdezte vigyorral az arcán.
- Először is töröld le azt a mosolyt a képedről de nagyon gyorsan, másodszor pedig nem - mosolyogtam erőltetetten.
- Ahha. Mindegy lesz még időnk beszélgetni haza felé - mondta.
- Haza felé? - néztem rá furán.
- Igen, mivel Roxy elment valakinek haza kell vinnie - mosolygott pimaszul.
- Ezt nem hiszem el - sóhajtottam.
- Pedig jobb lesz. Interjú után lent várlak - kacsintott, majd ott hagyott.

[...]

Mikor vége volt ennek az egész kérdezz-feleleknek eldöntöttem, hogy ilyen helyre sem jövök többet. Ezt inkább meghagyom a sztárocskáknak mint mondjuk Harry drága. Épp erről jut eszembe ha minden igaz akkor lent vár. Gyors elköszöntem a lányoktól, majd kimentem a parkolóba és Harry tényleg ott volt.
Oda sétáltam az autójáhaz, majd beültem.
- Elindulunk még ma? - kérdeztem flegmán. Harry csak mosolygott majd szépen lassan elindult. Szerintem éppen hogy 20al mentünk, de lehet, hogy annyival sem.
- Menj már gyorsabban! Nem érek rá egész nap - kiabáltam rá.
- Mert mi dolgod? - kérdezte, majd normális sebességben haladt tovább.
- Semmi közöd hozzá - fordítottam el a fejem.
- Oké - mondta, majd nem sokára meg is érkeztünk hozzánk.
- Hát akkor.. szia. És..és kösz - mondtam ki nagy nagy nehezen.
- Nehéz volt kimondani mi? - nevetett. Máskor is szívesen. Szia - köszönt, majd becsaptam az ajtót és a ház felé vettem az irányt, Harry meg elhajtott.

~ 1. fejezet ~

Sziasztok! Itt lenne az első fejezet:)) Legalább 3komit kérnék, hogy folytassam-e a történetet:)) Írjátok meg a véleményeteket ha jó, ha rossz:$:DDD jó olvasást♥ :)xx

- Roxy! - kiabáltam a barátnőmnek a nappaliból ülve.
- Mi van már? - vánszorgott le a lépcsőn fáradtan, mivel elég húzos hete volt tanulás szempontjából.
- Most jutott eszembe, hogy fél óra múlva egy divatbemutatón kell lennem. Elvinnél? - néztem kiskutya szemekkel.
- Áldom majd azt a napot mikor végre megszerzed a jogsit - forgatta a szemeit, majd felvette a cipőjét és elindultunk.
- Az sem most lesz - húztam el a számat.
- Amúgy kajak most jutott eszedbe, hogy pár perc múlva már a kifutón kéne sétálgatnod? - kérdezte Roxy már a kocsiban ülve.
- Na ja. Tisztára elfeledkeztem róla - mondtam.
Bő 10 perc múlva meg is érkeztünk.
- El is jösz értem? - kérdeztem óvatosan.
- Aj, legyen. Majd hívj! - egyezett bele.
- Oké, köszi - nyomtam az arcára egy úgymond köszönöm puszit, majd a nagy épület felé vettem az írányt.
Akkor tömeg állt, hogy úgy döntöttem inkább a hátsó ajtón megyek be. Simán bejutottam, majd futólépésben elindultam megkeresni a sminkesemet Zoey-t.
- Azt hittem már elvesztél itt a nagy tömegbe. Na csüccsenj ide szépen - mutatott Zoey a tükör előtt lévő székre, majd máris elkezdte csinálni a sminkem.
- Ohh nem tudod, hogy Jenett kiválasztotta-e a ruhámat? - kérdeztem Zoey-t.
- Szerintem biztos. Na de most csukd be a szemed - adta a parancsot.
- Kész is! - szólalt meg pár perc múlva.
- Gyönyörű lett. Köszönöm - néztem meg magam a tükörben.
- Semmiség, na de szaladj Jenett-hez - mosolygott.
- Rendben. Puszi - köszöntem el, és már siettem is a stylistomhoz.
- Szia.. - mentem be. Vagyis öhm sziasztok - javítottam ki magam, mivel Jenett nem volt egyedül.
- Ohh szia drágám. Ő itt Harry - mutatott a kanapén ülő göndör hajú fiúra, aki intett egyet nekem.. Húú, olyan ismerős nekem valahonnan. De honnan is?! Ja igen, van az a fiú banda. Valami One Dream..vagy One Direction.
- Nem is tudtam hogy bepasiztál - jegyeztem meg mikor elvonultunk felvenni a ruhámat. Erre a mondatomra Jenett nevetni kezdett. Mi ilyen vicces?
- Én? Dehogyis. Harry az egyik rokonom. Erre járt, és gondolta meglátogat -magyarázta.
- Ohh értem. Amúgy hány óra? Elfelejtettem hogy ma bemutató és ezért késtem.
- Nyugi, csak a 2. körben vagy benne. Még van 10-15 perced - nyugtatott Jen.
Gyorsan belebújtam a ruhámba, majd Jenett segített felhúzni a cípzárt.
- Csodás, mint mindig - mosolygott.
- Köszönöm, na de most sietek - mondtam, majd amint kiléptem Harrybe ütköztem.
- Öhm..bocs - mondtam, majd tovább mentem.

[...]

- Mi az hogy nem tudsz eljönni? - kiabáltam a telefonba Roxynak, mikor már vége volt a bemutatónak, és az utcán vártam rá.
- Bocsi. Muszáj volt eljönnöm Jake-hez - mentegetőzött. Na igen, Roxynak van barátja.
- Kösz, gyalogolhatok haza - csaptam le idegesen a telefont. Sötét is van, hideg is és most így sétáljak 20 percet.
Nem olyan soká egy kocsi állt meg mellettem. Letekerte az ablakot, és Harryt láttam meg.
- Pattanj be - mosolygott.
- Kösz nem - utasítottam vissza.
- Nyugi nem rabollak el - vigyorgott pimaszul.
- Mennyi rá a garancia? - kérdeztem.
- Sok, mivel ha megtenném holnapra ezzel lenne tele az újság.
- Ja tényleg, el is felejtettem, hogy egy felkapott tinisztárral van dolgom - mondtam unottan.
- Ezt most vegyem sértésnek? - kérdezte.
- Ahogy gondolod.
- Na jó. 5 másodpercet adok, hogy eldöntsd beszállsz-e.
- Most fenyegetsz? Úgy sem hagynál itt - vigyorogtam, majd hallottam, hogy Harry beindítja a motort.
- Várj már! - szóltam, majd beültem mellé.
- Nehéz eset vagy Hannah - mondta Harry.
- Honnan tudod a nevem? - néztem rá értetlenül.
- Jenett mondta. Merre lesz a fuvar? - kérdezte. Lediktáltam neki a címet, majd beletaposott a gázba.
Egyszer csak fura hangot adott ki a kocsi, és leállt. Még jó, hogy egy kis utcában voltunk nem pedig a forgalmas úton.
- Hát, asszem innentől már egyedül is haza találok - vigyorogtam Harryre.
- Nem hagyhatsz itt. Én sem hagytalak ott - mondta ijedten.
- Nem az én hibám, hogy Mr. Styles elfelejtett tankolni - mondtam, majd kiakartam szállni a kocsiból, de az ajtó nem nyílt. - Te bezártad? - néztem mérgesen Harryre.
- Talán igen..talán nem - nevetett.
- Akkor legalább hívj valakit, nem fogok itt éjszakázni - adtam a parancsot.
- Igazad van felhívom Louis-t - vette elő a mobilját, majd tárcsázta a számot.
- Na mit mondott? - érdeklődtem, mikor letette a telefont.
- 20 perc múlva ideér - mondta.
- Remek, addig legalább kiszállhatnánk. Ígérem nem futok el - tettem fel a kezem védekezően.
- Oké, majd fogod a kezem - vigyorgott Harry.
- Álmodban ..se! - tiltakoztam.
- Akkor nem szállunk ki - vitatkozott.
- De elviselhetetlen vagy - néztem rá.
Nem szólt semmit, csak nézett és nézett és nézett. Hát az elkövetkezendő percek így teltek. Harry nézte a szenvedésem ahogy halálra unom magam, és közben jót röhögött rajtam. Mondjuk én nem találtam olyan nagyon viccesnek. Aztán láttam, hogy egy autó közeledik, és igen végre megjött Louis(...)

~ Szereplők ~

Hannah Smith:
18 éves, nem rég érettségizett lány. Londonban él barátnőjével Roxyval. Modellként dolgozik. Pörgős, életvidám lány. Mindig is határok nélkül élt.

Roxy Evans:
Hannah barátnője. 19 éves, és főiskolára jár, ellentétben Hannahval. Bármikor szívesen elkíséri barátnőjét bulizni.

One Direction:
Szerintem őket nem kell bemutatni:D